Forradalmi időkben 3.

Az írás megosztása a link megadásával lehetséges.
Köszönöm: Szabó Virág

Az ember folyamatos háborúban áll a külvilággal, másokkal, önmagával.
A sorrend akár fordított is lehet, sőt, hangyányit módosíthatok a hangsúlyokon, akkor a kijelentés még pontosabbá válik: miután az ember folyamatos háborúban áll önmagával, kapcsolata szintén viharos másokkal és a külvilággal.

Amíg betegesen ragaszkodunk drámaigényünkhöz, kontrollvágyunkhoz, elménk automatikus támadást indít mindaz ellen, ami nem fér bele fanatikus világképünkbe -, így azonban elzárjuk magunkat a lehetőségtől, hogy sötét oldalunkkal szembenézve, felszabadíthassuk önmagunkat félelmeink alól, és beléphessünk teljességünkbe.
Márpedig éppen ennek van itt az ideje -, ez a különös korszak, a maga bolygóállásaival, szokatlanul erős energiáival  azt kívánja tőlünk – és cserébe rendkívüli támogatást kínál folyamatainkhoz -, hogy kilépjünk boldogtalanságra hívó mintáinkból, téves, életellenes meggyőződéseinkből; és elkezdjük végre táncolni életünk táncát.

Bárhogyan is döntsünk – a kezünkbe vesszük életünk tudatos, szív által vezérelt irányítását vagy pedig maradunk szenvedést hozó áldozatszerepünkben -, a világ törvényszerűen és megállíthatatlanul változik körülöttünk, az Isteni Terv jóvoltából.
Ha mi továbbra is az ellenállást és a harcot választjuk, nagy veszteségeink lesznek, fájdalmas beavatásaink, szorongató kríziseink.
Ha elutasítjuk a változásra ösztönző jelek meghallását, továbbra is ragaszkodunk elavult világképünkhöz, elnyűtt szokásainkhoz – a következő hónapok kellemetlenül megcincálhatnak bennünket.
A bolygó újjászületési folyamatának mindenképpen, elkerülhetetlenül részesei vagyunk és leszünk, de bölcs tudni: egyedül a mi hozzáállásunkon múlik, milyen lesz ez az élmény.
Ha engedjük magunkat, újjászületünk vele mi is, akkor bölcsességünk, tudatosságunk, belső erőnk növekedésével túlszárnyalhatjuk eddigi önmagunkat,  átléphetünk az Öröm Világába.
Ha azonban bármi áron a régi mintázat fenntartói maradunk – komoly szakadások várnak ránk saját lényünkön belül és kívül.

Ez a sokarcú vírushelyzet is a már zajló tanítások egyike.
Van járvány vagy nincs járvány?
Kell maszk, vagy nem kell maszk, esetleg árt a maszk?
Nem mindegy, kinek van igaza?
Nem ez a kérdés – ez csak a figyelemelterelés a lényegről.
Mert a lényeg: hajlandó vagy-e női minőségeidet a sok évszázados elnyomásból felszabadítani – és általuk megtanulni megélni a pillanatot, a maga tanulságaival és kincseivel?
Megtanulsz-e háborúzás helyett békében élni önmagaddal, másokkal, a külvilággal?
Ez a döntés itt és most a Szabadságod kulcsa.

(szabovirag)

Folytatása következik.

Fotó: wordpress.com

KATTINTS további írásokért:

Szirmaim – Olvasnivalók Virágtól