Forradalmi időkben 9.

Szabó Virág írása

Az írás megosztása a honlap címének megadásával lehetséges. Köszönöm.
További írásokra a témában a lap alján találhatsz.

Könnyű  eltévedni, különösen most, ezekben a  sorsfordító hónapokban. Minden ellenerő – sokszor álruhába bújtatottan – a figyelmünkre vadászik, hogy így csábítson észrevétlenül a maga oldalára bennünket, visszaélve azzal a bizonyossággal, épp elég megpróbáltatás számunkra  az is, hogy fokozott intenzitású kríziseinken felülemelkedve képesek legyünk a Szív Útját járni, és tudatosan elengedni mindazt, ami nem a felemelkedésünket szolgálja.

Lángokban áll a világ.
Háborúra szomjas elménk szüntelen kísértésnek van kitéve: alig várja, hogy bekapcsolódhasson az elégedetlenkedés, a panasz, a lázongás, az ellenállás egy-egy áramlatába. Ő ezekben a keszekusza, vérfoltos versenyhelyzetekben érzi ugyanis otthon magát, ahol domináns energiáival maga alá taszíthat másokat – így megízlelve és másokra is ráerőszakolva saját hatalmát, saját- vélt – igazságát. A játszma a régi világ energiája; alapja a különállás megerősítése, a harckényszer.

Volt sok-sok háború az évek, évtizedek, évszázadok, évezredek során.
Szeretetteljesebb hely lett általuk a világ? És boldogabb lett tőlük az ember?
Sűrűbb a káosz, mélyebb a fájdalom, sodróbb a félelem, mint valaha.

De nem kell, nem kellene, hogy így legyen.
Az égi segítség itt és most is kínálja önmagát.
A kérdés csak az, hogy észrevesszük-e?
Észrevehetjük-e akkor, amikor tomboló önérzettel, lázas fanatizmussal épp a magunk igazát hajtogatjuk – a teljességre való rátekintés – és így a tanulás, gömbölyödés – helyett?

A világ készen áll a gyógyulásra, az emelkedésre.
És vajon az ember?

A gyógyulást, megváltást hozni tudó női energiák – a figyelem, az empátia, az intuíció, az inspiráció, a jelenlét csodája, az öröm, a csend, a meditáció, az önismeret és a változás képessége, tehetsége – akkor tudnak kibontakozni, ha biztonságos teret kapnak a megnyilvánulásra.

Varázslatos időszakban vagyunk.
Minden teljes lendülettel azon dolgozik, hogy bennünket a belső béke állapotába emeljen, megadva így mindent ahhoz, hogy képesek legyünk megteremteni a női oldalunk felszabadításához szükséges hátteret.
Inspiráció vagy már provokáció által érkezik hozzánk a tanítás – rajtunk áll -, egy azonban bizonyos, csak ébredésünk és gyógyulásunk által tehető fényesebb hellyé a világunk – ezt pedig kizárólag a bennünk élő nő tudja mozgósítani.

Azon múlik minden, hogy milyen hozzáállással lépünk be (és lépjünk be!) a MOST-ba, hogyan fogadjuk a felénk érkező tükörképeket és jeleket, miként reagálunk rájuk, mennyire vagyunk képesek elengedni, elfogadni, feloldódni, beleállni és tudatossággal feltöltött jelenlétünkkel elkezdeni egy szép, új világ felépítését, másokkal közös, nyitott és befogadó teremtőfolyamatban…

Amíg háborúzunk, a figyelmünk kifelé irányul.
Amíg a harctéren raboskodunk, nincs lehetőségünk a belső béke megteremtésére, a bennünk élő női minőség ölelő fogadására-megérkeztetésére, a gyógyító szent házasság, az egység felvállalására.
Addig foglyok vagyunk. Önmagunké.
És nem kell így lennie…

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK

Szabó Virág

TOVÁBBI ÍRÁSOK